remenytelen idezetek a szerelemrol

Ide írhatod maximum 250 karakter hosszúságban a honlap leírását ill. szlogenjét. A leírás fontos a weboldal látogatottá tételében, ezért érdemes jól megszövegezni.

Rohanok. Rohanok, rohanok, rohanok, és csak rohanok!
,,Nem hiszem el! Akit a legjobban szerettem ebben az életbe most hagy el! Pont most?!" - üvöltök magamban.
A reptér felé szaladok, mint akit kergetnek!
Igaz, Ő már hetekkel ezelőtt szakított velem, de nem tudok nélküle élni! Ezt megmondtam neki akkor is A csodás naplemente, lágy szellő és az illata! Sosem fogom elfelejteni.
 Megjöttem.
Jól lefárasztott ez a futás. De ne most álljunk le! Gyerünk tovább! Nem adhatom fel karnyújtásnyira a győzelemtől! Vettem egy mély levegőt és tovább futottam! Kétségbeesetten néztem jobbra-ballra néha meg is álltam, de semmi! Rengeteg ember. Sehol sem látom! Hol van? Hirtelen megpillantom. Épp idejében ugrok vissza a fal takarása mögé. Kikukucskálok íriszeimmel és az ismert összes érzelem átsuhan az arcomon. Düh, fájdalom, csalódottság, meglepődöttség, gyűlölet, ... egyszóval minden!
Ott áll, átölelve a legnagyobb ellenségem!
Ezek szerint ezért szakított velem. Mert mást szeretett, azt, akit én gyűlölök teljes szívemből! Minden csatát megnyertem ellene, de ezt nem!
Csak állnak és ölelik egymást! Ő háttal áll nekem, de ellenségem lát. Meglátja, hogy ott lesem őket... Könnyek. Hamis könnyek a szemében és kígyószemeit rám villantja! Ebben a percben török meg teljesen. Könnyeim megállíthatatlanul folynak az arcomon lefelé haladva, államnál összetalálkozva és hangtalanul koppan egyik a másik után a padlón.
Elválnak egymástól és Ő megcsókolja...! Ennyi! Nem nézem tovább! Elfordulok és lehajtott fejjel sírok.
Soha nem akarom látni! Soha! De ez nem megoldás!
Visszapillantok a párosra. Ő már megy a repülő felé. Nem tudok csak egy helyben állni tétlenül! A testem akaratlanul mozdul és lassan elindulok felé. Ő már vár, hogy felszállhasson a gépre a többi utassal együtt. Halkan kimondom a nevét, majd elismétlem, egyre hangosabban. Szaladok felé, de már felszállt a gépre. Az üvegfal előtt állok meg és keresem a szememmel. A gép lassan elindul,és én csak nézem. Nézem, ahogy végleg eltűnik az életemből.
Kezem az üveglapon, fejemet lehajtom. Hát ennyi volt. Semmi több. Én szeretem és az életet jelenti nekem. Bár én csak egy fejezet voltam az életében, tudom, hogy a szerelme igaz volt. Ahogy ölelt, ahogy csókolt... azt nem lehetett megjátszani!
Óvatosan csúsztatom lefelé a kezemet az üvegről. Megfordulok. Ellenségem a szemeit festi újra, mintha csak az eső tehetne arról, hogy elfolyt a sminkje.  Gúnyos mosollyal elindul felém, és minden bántó szót, amit csak tud, a fejemhez vág. Nem foglalkozom vele, csak megyek a kijárat felé.
Kilépve az ajtón felpillantok az égre. Látom a repülőt felfelé emelkedni. Szememmel végig követem a járműt, míg el nem tűnik.

Hirtelen eszembe jut egy emlék:
Anyukámmal elmentünk egy előadásra. Az előadó az előadás végén, megkérdezte, hogy mi hal meg előbb: ,,
A test vagy a lélek?"
Gondolkodás nélkül rávágtam, hogy a test. Milyen az, hogy a lélek hal meg előbb? Teljesen nevetségesnek találtam az egészet. Kissé értetlenül nézett rám, de mikor megpillantott látta rajtam, hogy alig vagyok tizenegy éves. A választ nem mondta meg csak annyit, hogy mindenki gondolkodjon el ezen a kérdésen.
Ha újra találkozhatnék az előadóval tudom mit válaszolok neki. A lélek.




Weblap látogatottság számláló:

Mai: 9
Tegnapi: 4
Heti: 27
Havi: 211
Össz.: 23 441

Látogatottság növelés
Oldal: történetek
remenytelen idezetek a szerelemrol - © 2008 - 2024 - meghatoidezetek.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »